2017. október 17., kedd

Ismétlő TZ kérdései (szóelemek)

Szóelemek ismétlő témazáró A csoport (pdf)

Szóelemek ismétlő témazáró B csoport (pdf)

A szóelemek

A szóelemek

A szó fogalma

A szó beszédünk legkisebb önálló, értelmes része. (A toldalékok nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

Az elem fogalma = alkotórész

A szóelem fogalma
A szavakat alkotóelemeire bonthatjuk, melyek a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységei. Másképpen fogalmazva: a szavakat (szó)elemekből állítjuk össze. (Éppen úgy, mint a Legót.)
A szóelemet tudományosan (latinul) morfémának nevezzük. (Lehet tőmorféma és toldalékmorféma.)

A szóelemek típusai

Szótő:

1. Abszolút szótő (tőszó, tőmorféma)
A szó jelentésmagját, alapjelentését hordozza. Az abszolút szótő tovább nem bontható további szóelemekre. Pl.: vad, szám, víz.

2. Relatív szótő
Minden olyan szótő, amelyet tovább bonthatunk.
Pl.:
szarvasvadászokat

s z a r v | (a) s | v a d | á s z | (o) k | (a) t
a. szótő |képző|a. szt.| képző|  jel   |  rag
előtag             | utótag         | toldalékok

abszolút szótő: szarv, vad
relatív szótő:
szarv|as
vad|ász
vad|ász|ok
szarv|as|vad|ász
szarv|as|vad|ász|ok

vagy:

számításokat

s z á m | í t | á s | (o) k | (a) t
a. szótő| k. | k.   | jel    | rag

relatív szótő:
számít
számítás
számítások

Toldalékok: (képző, jel, rag)

A toldalékok feladata a szótő jelentésének megváltoztatása, módosítása vagy a mondatbeli szerep kijelölése.
Pl.: vad (szótő) + - ász (képző) + -k (jel) + -t (rag) = vad/ász/(o)k/(a)t;
vagy: szám (szótő) + -ít (képző) + -ás (képző) + -k (jel) + -t (rag) = szám/ít/ás/(o)k/(a)t

Képző:
• A toldalékok közül elsőként követ(het)i a szótövet. Nem zárja le a szóalakot. Több képző is állhat egymás mellett.
Pl.: vad + -ász + -at = vad/ász/at; vagy: ér + -tt + -ség + -i = ér/(e)tt/ség/i (3 képző egymás után!)
• Megváltoztatja a szó jelentését.
Pl.: vad + -ász = vad/ász. (Nem mindegy, hogy te lősz, vagy téged lőnek!)
• Gyakran megváltoztatja a szó szófaját is.
Pl.: vadász + -nak = vad/ász/nak (Főnévből igét képeztünk. Pl. Az urak vadásznak az erdőben.)

Jel:
• Módosítja a szó jelentését. (A szófajt nem változtatja meg.)
Pl.: vad + -k = vad/(a)k (Értsd: vadállatok)
• A képző és a rag között áll. Több jel is állhat egymás mellett. Nem zárja le a szóalakot.
Pl.: vizes + -bb + -k = víz/(e)s/(e)bb/(e)k

Rag:
• A szó végén helyezkedik el, nem követheti semmilyen más szóelem, azaz lezárja a szót, amit tovább nem lehet toldalékolni.
• Meghatározza a szó mondatbeli szerepét, összefűzi a szavakat.
• Nem változtatja meg a szó szófaját.
Pl.: vad + -ra = vad/ra; számítógép + -hez = szám/ít/ó/gép/hez

A toldalékok kapcsolódási sorrendje:
SZÓTŐ + képző(k) + jel(ek) + rag
Szóelemek az összetett szavakban (előtag, utótag)
     előtag utótag      toldalékok
szám + -ít + -ó    +  gép      +   -(e)k + hez
szótő + k   + k     +  szótő    +      j     + r

2017. október 3., kedd

Házi feladat nyelvtanból, házi olvasmány

Fontos!

Nyelvtan:
A tankönyv alapján töltsétek ki a munkafüzet 36. oldalán lévő táblázatot! (Önálló munka!)

Irodalom:

Péntekig el kell küldenetek e-mailben a lista alapján választott házi olvasmány címét.
Aki ezt elmulasztja, annak veszem, hogy a feladatot nem teljesítette, és 1-est kap!


2017. szeptember 26., kedd

Fotók Ady Endre életéhez


A szülői ház Érmindszenten


Édesanyjával



Babits Mihállyal


Léda


Csinszkával

Ady Endre

(életrajzi vázlat)

1. Szül.:  1877., Érmindszent (Szilágy megye) – Ady Lőrinc, Pásztor Mária
2. Iskolái: Nagykároly, Zilah, Debrecen (jogi tanulmányok)
3. Újságíró: Debrecen, Nagyvárad (Nagyváradi Napló) – verseskötetek
4. Léda (Diósyné Brüll Adél) – Párizs
5. Újságíró: Budapesti Napló
6. 1906.: Új versek
7. 1908.: Nyugat – főmunkatárs, barátsága Móriczcal
8. 1914-18.: háborúellenes írások
9. Csinszka (Boncza Berta)
10. Halála: 1919.


A Nyugat

A Nyugat

A Nyugat, a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb folyóirata, szellemi és irodalmi műhely, kiváló művek alkotói fóruma volt. 1908. január 1. és 1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten.
Jellemző volt rá a nyitottság, a sokféleség, a humanizmus. Teret engedett a modern irodalmi törekvéseknek is. Nem politizált.
Nevében is vállalt célja a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, az epigonizmus ellenében.
(Epigonizmus: alkotói önállótlanság, másodlagosság. A múlt század második felének népnemzeti költőiskoláját az epigonizmus jellemezte.)
Nagy hatású folyóirat volt, pedig néhány száz példányban jelent csak meg.
Szerkesztői: Osvát Ernő, Ignotus, Fenyő Miksa, Móricz Zsigmond, Babits Mihály.

Nemzedékei:

I. nemzedék:
Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán, Krúdy Gyula, Szép Ernő.

II. nemzedék:
Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Tamási Áron

III. nemzedék:
Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Vas István, Ottlik Géza



Nagy Feró: XX. század





Radnóti Miklós:  

Töredék

Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt, s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bújhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult, s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő irigylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.
...............................................
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
s várta, hogy talán megszólal újra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.