2015. szeptember 29., kedd

A szóelemek

A szó fogalma

A szó beszédünk legkisebb önállóan értelmes része. (A toldalékok bár értelmesek, nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

Az elem fogalma = alkotórész

A szóelemek: 

A szavakat (szó)elemekből állítjuk össze. (Éppen úgy, mint a Legót.) Szóelemek alatt a szavak alkotórészeit értjük.
(A szóelemet tudományosan – latinul – morfémának nevezzük. Lehet tőmorféma és toldalékmorféma.)

A szóelemek típusai

Szótő:  

Az a szóelem, amelyhez a toldalékokat kapcsoljuk.

Toldalékok: képző, jel, rag

Képző: 
• A toldalékok közül elsőként követ(het)i a szótövet. Nem zárja le a szóalakot. Több képző is állhat egymás mellett.

Pl.: vad + -ász + -at = vad/ász/at; vagy: ér + -tt + -ség + -i = ér/(e)tt/ség/i (3 képző egymás után!)

• Megváltoztatja a szó jelentését.
Pl.: vad + -ász = vad/ász. (Nem mindegy, hogy te lősz, vagy téged lőnek!)

• Gyakran megváltoztatja a szó szófaját is.
Pl.: vadász + -nak = vad/ász/nak (Főnévből igét képeztünk. Pl. Az urak vadásznak az erdőben.)

Jel:

• Módosítja a szó jelentését. (A szófajt nem változtatja meg.)
Pl.: vad + -k = vad/(a)k (Értsd: vadállatok)

• A képző és a rag között áll. Több jel is állhat egymás mellett. Nem zárja le a szóalakot.
Pl.: vizes + -bb + -k = víz/(e)s/(e)bb/(e)k

Rag:

• A szó végén helyezkedik el, nem követheti semmilyen más szóelem, azaz lezárja a szót, amit tovább nem lehet toldalékolni.

• Meghatározza a szó mondatbeli szerepét, összefűzi a szavakat.

• Nem változtatja meg a szó szófaját.
Pl.: vad + -ra = vad/ra; számítógép + -hez = szám/ít/ó/gép/hez

A toldalékok kapcsolódási sorrendje:

SZÓTŐ + képző(k) + jel(ek) + rag

Szóelemek az összetett szavakban (előtag, utótag)

     előtag utótag      toldalékok
szám + -ít + -ó    +  gép      +   -(e)k + hez
szótő + k   + k     +  szótő    +      j     + r

A vérszerződés

– Anonymus krónikája nyomán –

Az Úr születésének 819. esztendejében Ügyek, aki Mágóg király nemzetségéből
származott, és Szittyaország nemes vezére volt, feleségül vette Önedbelia vezér
Emes nevű lányát. Ettől fia született, akit Álmosnak neveztek el.
Álmos csodálatos esemény miatt kapta a nevét: amikor anyja a gyermekét várta,
álmában egy turulmadarat látott, amely mintegy rászállva megtermékenyítette. És
úgy tűnt neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak,
de nem a saját földjükön sokasodnak el.
Minthogy az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és a
fiú születését álom jósolta meg, azért nevezték őt Álmosnak.
Álmos pedig szép, barna arcú, fekete szemű, magas és karcsú termetű ifjúvá
serdült. Jóakaratú, bőkezű, bölcs és bátor katona lett belőle. Amikor pedig az érett
kort elérte, hatalmasabb és bölcsebb volt Szittyaország minden vezérénél, ezért az
ország minden dolgát abban az időben az ő tanácsai szerint intézték.
Amikor Álmos vezér érett ifjúvá serdült, feleségül vette egy nemes vezér lányát.
Ettől született Árpád nevű fia, akit magával vitt Pannóniába.
Mert Szittyaország földje annyira megtelt az ott született nép sokaságával, hogy
az a föld a népet már sem táplálni, sem befogadni nem bírta.
Ezért a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak neveznek,
nem tűrhette a hely szűkösségét, tehát elhatározta, hogy szülőföldjét elhagyja, és
olyan földet foglal magának, melyen laknia lehet. Ekkor kiválasztották Pannónia
földjét, mert azt hallották a szállongó hírekből, hogy az a föld Attila királyé volt,
akinek ivadékából Álmos vezér, Árpád atyja származott.
Ekkor a hét fejedelmi személy közös és igaz értelemmel belátta, hogy a
megkezdett útnak végére csak úgy járhat, ha vezér és parancsoló lesz fölötte. Ezért
szabad akaratból, közös elhatározással megválasztották vezérül maguknak, sőt fiaik
fiainak is az utolsó nemzedékig Álmost és azokat, akik nemzetségéből származnak.
Akkor közös akarattal Álmos vezérnek azt mondták:
– A mai naptól fogva téged vezérnek és parancsolónak választunk, és amerre
szerencséd vezet, oda téged követünk.
Ezután a hét fejedelmi személy – pogány szokás szerint – Álmos vezérért saját
vérét egy edénybe csorgatta, és így tett esküvést. És ámbár pogányok voltak, mégis
azt a hitet, amelyet akkor esküjükre tettek, egészen halálukig megtartották.
Az eskü első szakasza így hangzott:
– Ameddig életünk tart, sőt utódaink életének fogytáig mindig Álmos vezér
ivadéka lesz a vezérünk.
Az eskü második szakasza így hangzott:
– Ami jószágot közösen szerzünk, mindenkinek része legyen abban.
Az eskü harmadik szakasza így hangzott:
– Azok a fejedelmi személyek, akik szabad akaratukból Álmost vezérnek
választották, soha a vezér tanácsából ki ne maradjanak.
Az eskü negyedik szakasza így hangzott:
– Ha valaki az utódok közül a vezér személyéhez hűtelen lenne, és viszályt
keltene a vezér és rokonai között, annak úgy hulljon a vére, ahogy a miénk hullott,
amikor Álmossal vérszerződést kötöttünk.
Az eskü ötödik szakasza így hangzott:
– Hogyha valaki az utódok közül a vérszerződést megszegné, azt örök átok sújtsa.


Csörsz árka

Népmonda nyomán

Réges-régen, még a magyarok honfoglalása előtt, amikor Pannónia földjén a longobárdok éltek, a nép felett Rád király uralkodott. Ez a király valóságos óriás volt, rettegett tőle mindenki. De Frigyes király erős sereggel mégis megtámadta, s ekkor Rád is fegyverbe szólította a népet. Üzent szövetségesének, Csörsz avar királynak is, hogy nagy bajában segítse meg. El is jött Csörsz király minden hadával, és együtt úgy megverték Frigyes király seregét, hogy még hírmondó sem maradt belőle.
Amikor a csatának vége lett, Rád király nagy lakomát rendezett királyi palotájában. Patakokban folyt ott a bor, s akkora volt a jókedv, hogy még a sánta is táncra kerekedett. Egyedül Csörsz király nem táncolt, egyre csak a szép Délibábot, Rád király csodaszép lányát nézte. Hiszen nézhette is, mert olyan szépet még életében nem látott. Addig-addig nézte a szép lányt, míg egyszer azt mondta a királynak:
– Országodat, népedet a pusztulástól megmentettem, mármost add nekem a lányodat, feleségül kérem.
– Legyen a tiéd, de csak úgy adom, ha vizén viszed haza.
Megértette a szót az avar király, hogyne értette volna. Mindjárt hozzáfogott egész népével: folyómedret ástak, hogy vizén vigyék haza az új asszonyt. Folyt a munka éjjel-nappal, mélyítették a medret, ásták az árkot. Amint javában dolgoztak, egyszer csak nagy vihar kerekedett. Csapkodott az istennyila, s hát egyszerre az ég tüzes villáma leütötte lováról Csörsz királyt. Az avarok királya abban a helyben meghalt.
A munkát mindjárt abbahagyták, de emlékét őrzi Ároktő község a Tisza füzes partján, őrzi Árokszállás, amely az árok végénél épült, ahol a nép megszállt. Az árok ma is az avar király nevét viseli, Csörsz árkának hívják.


2015. szeptember 27., vasárnap

Attila fiai

– Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda nyomán –

Amikor Attila meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól
kezdtek félni. Mert Attilának annyi fia volt, hogy mint egy népet, meg se lehetett őket
számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni.
De a ravasz német fejedelmek, különösen Veronai Detre és társai addig
ármánykodtak, míg Attila fiait egymás ellen fordították.
A német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német
fejedelemasszonytól származott.
A hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt.
Mind a két fiú uralkodni kezdett: végül a kard döntött köztük.
Az első ütközetben Csaba győzött.
Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében
megtámadta.
Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták,
hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg.
De ebben a csatában, amelyet a hunok Krimhilda csatájának neveztek, rengeteg
német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla,
elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem
ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől.
Csaba vezér elmenekült a csatából, és tizenötezer hun vitézzel Görögországba
vonult. De nem maradt ott sokáig, hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez
Szittyaországba.
Ezenfelül megmaradt még háromezer hun, akik Csigle mezején telepedtek le. De
annyira féltek a nyugati népek bosszújától, hogy attól fogva magukat nem hunoknak,
hanem székelyeknek nevezték, és az ország keleti részére költöztek.
A székelyek a hunok utódai, bár származásuk, idegennel nem kevert vérük,
szigorú szokásaik és földjeik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A
székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, hanem botokra felvésve ezeket
szívesen használják.
Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek, és már az unokáik hordták a
fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő
éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az
égboltozat Tejútján, amelyet azóta Hadak Útjának neveznek, egy lovascsapat jelent
meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette.
Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a Hadak Útján némán
visszatért a magas égbe.
A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt. Amikor meghallották, hogy a
magyarok Szittyaországból elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy
örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyarok is megörültek, és Erdély
őrzését a székelyekre bízták.


Isten kardja

– Jordanes krónikája és egy debreceni népmonda nyomán –

Volt a szittya királyoknak egy csodálatos, nagy erejű kardjuk, amelyet azért kaptak
az istentől, hogy azzal minden népet legyőzzenek.
Ez az ősi kard elveszett, de híre fennmaradt a szittya vitézek között. Az öregek
mindig mondták, mondogatták:
– Keressétek, kutassátok, mert az lesz a világ ura, aki isten kardját megtalálja!
Hiszen keresték is, kutatták is, de isten kardját senki meg nem találhatta.
Isten kardjának hírét Attila is hallotta, hogyne hallotta volna. Az édesanyja
elbeszélte neki, hogy egykor azt álmodta: csodálatos fiúgyermeket fog szülni.
Álmában megjelent előtte ez a fiú, és egy fényes kardot kötött a derekára. Lángolt,
sugárzott az a kard, mert isten hajította le, és éppen az ő fiának szánta.
Ebből az álomlátásból Attila megértette, hogy isten kardját ő köti a derekára, ő
lesz isten ostora, aki minden népet meghódít.
Gyermekkorától fogva várta, egyre várta Attila a kard érkezését.
Nem is várta hiába.
Történt egyszer, hogy az egyik hun pásztor észrevette: sántái, erősen sántít az
egyik tinója. Megnézi a lábát, s hát véres seb van rajta. Ugyan mi sérthette meg?
Ahogy körülpillant, fényes lángnyelv villan fel előtte, s hát egy kard áll ki a földből,
abból csapnak ki a lángok!
Odamerészkedik, kihúzza a kardot a földből, és futva fut vele Attila királyhoz.
– Ezt a csodakardot a mezőn találtam, úgy gondolom, téged illet!
Attila mindjárt megismerte isten kardját. Megmarkolta, suhintott vele a világ négy
tája felé, és azt mondta:
– Isten kardjával a föld minden népét megbüntetem!


2015. szeptember 23., szerda

Nyelvtan ismétlő témazáró lehetséges kérdései (hangtan, helyesírási alapelvek)

1. Mi a hang?
2. Mi a beszédhang?
3. Sorold fel sorrendben a hangképző szerveket!
4. Sorold fel a mély magánhangzókat!
5. Sorold fel az ajakkerekítéses magánhangzókat!
6. Sorold fel az ajakkerekítéses mély magánhangzókat!
7. Mi jellemzi a magánhangzókat?
8. Mi jellemzi a mássalhangzókat?
9. Sorold fel az ajakhangokat!
10. Sorold fel az ínyhangokat!
11. Mi a hangrend?
12. Mi az illeszkedés?
13. Sorold fel a mássalhangzó-törvényszerűségeket!
14. Melyik magánhangzó-törvényszerűség érvényesül a következő szavakban?
        (Mindegyikben ugyanaz!)
négyhez, öthöz, hathoz
15. Mi az összeolvadás?
16. Sorold fel a hasonulás fajtáit!
17. Hányféle lehet a részleges hasonulás?
18. Milyen mássalhangzó-törvényszerűségek érvényesülnek a következő szavakban?
        szánj
        teljes
        szelídítselek
        egésszel
        törött teknő
19. Milyen mássalhangzó-törvényszerűségek érvényesülnek a következő szavakban?
        azonban
        angyal
        jobbra
        hagyjuk
        kardjuk
20. Írj példát írásban jelölt teljes hasonulásra!
21. Írj példát írásban nem jelölt teljes hasonulásra!
22. Mi az ábécé?
23. A betűrendbe soroláskor mit nem veszünk (például) figyelembe?
24. Sorold fel helyesírásunk alapelveit!
25. Helyesírásunk melyik alapelve érvényesül a következő szavakban?
        király
        Batthyány
        meggy
        cselédje
        teknő

2015. szeptember 18., péntek

A csodaszarvas

– Jordanes és Kézai Simon krónikája nyomán –

Történt egyszer, hogy Hunor és Magyar vadászat közben messze elkalandoztak, és már a Meotisz mocsarai között bolyongtak. Ekkor hirtelen egy nőstény szarvas bukkant fel előttük, ők pedig mindjárt üldözőbe vették. Futott a szarvas, majd nagy hirtelen nyom nélkül elenyészett a vadászok szeme elől. Sokáig keresték, de sehogy sem tudták megtalálni.Ahogy a szarvast keresték, az egész mocsaras helyet bejárták, és barmok legeltetésére nagyon alkalmasnak találták.
Ezután atyjukhoz visszatértek, tőle engedélyt kértek, és amint ezt megkapták,minden jószágukkal a meotiszi mocsarak közé költöztek.
Meotisz tartománya határos Perzsiával. Mindenfelől tenger veszi körül, egy nagyon keskeny gázlót kivéve. Folyói egyáltalán nincsenek, de füvekben, fákban, madarakban, halakban és vadállatokban bővelkedik. Nehéz oda a bejutás meg a kijárás is. Hunor és Magyar népe a meotiszi mocsarak közé behatolt, és öt éven át onnan ki sem mozdult.
A hatodik évben elindultak, és a pusztában véletlenül rábukkantak Belár király fiainak feleségeire, akik férjük nélkül sátrakban tanyáztak. Amikor rájuk bukkantak, éppen a kürt ünnepét ülték: a zene hangjára táncot jártak. Ekkor őket elfogták, és minden jószágukkal együtt magukkal ragadták a meotiszi mocsarakba. Az alánok fejedelmének, Dulának két lányát is elfogták, az egyiket Hunor, a másikat Magyar vette feleségül. Az összes hunok és magyarok ezektől az asszonyoktól származnak.




2015. szeptember 13., vasárnap

A népmesék jellemzői


(vázlat)

1. Beszédfordulatok, kifejezések:
   - mesekezdés
   - mesezárás
   - köszöntés
   - mesei számok

2. Ismétlődések, fokozás

3. Idő, helyszínek gyakran nem valóságosak

4. Szereplők:
   Jók: főhős(ök), segítők
    Gonoszak: akadályozók

5. Cselekmény: jók és gonoszak harca (próbatételek)

6. Csodálatos, varázslatos elemek

7. Mindig jó a vége.

Mítosz, mitológia


A mese


2015. szeptember 9., szerda

A mese (ismétlés – vázlat)

Mese: kitalált, szórakoztató és tanulságos történet, melyben a jó rendszerint elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig meglakol.

Fajtái:

I.  Eredet szerint:
népmese: szájról szájra terjed, szerzője ismeretlen, változatokban létezik, a nép vágyait fejezi ki
műmese: ismert szerző, változatlan szöveg

II.   Tartalom szerint:
reális mese: nincsen benne csodás elem
tündérmese: csodálatos szereplők, helyszínek, események
hősmese: egy hős küzdelmét ábrázolja      
csalimese: rövid, becsapós mese
tréfás mese: általában ostoba emberekről szóló humoros, nevettető történet
bolondmese, hazugságmese: képtelenségeket állító nevettető mese
láncmese: újabb és újabb feltételekkel bővülő láncszerű történet
állatmese (fabula): tanító célzatú mese, szereplői legtöbbször emberi tulajdonságokkal bíró állatok

III. Forma szerint:
prózában költött, írt mese
verses mese