2016. december 5., hétfő

Petőfi-portrék

Dagerrotípia


Retusált dagerrotípia

Barabás Miklós rajza


Orlai Petrich Soma festménye


Petőfi Debrecenben
Orlai Petrich Soma festménye


Izsó Miklós mellszobra


Bajnok Béla vörösvári szobrászművész mellszobra

Petőfi Sándor

Életrajzi vázlat
1. Született: Kiskőrös, 1823. Szülei: Petrovics István (mészárosmester), Hrúz Mária
2. Iskolái: Kecskemét, Aszód, Pest, Selmec, Pápa (Orlay, Jókai)
3. Közben katonának, majd színésznek áll, verseket ír (Sopron, Kecskemét)
4. 1844.: Debrecen–Pest. Vörösmarty támogatása: első verseskötetének kiadása,
Pesti Divatlap (segédszerkesztő)
5. 1844.: János vitéz (országos siker, népszerűség)
6. 1846-47.: Szendrey Júlia (házasság, egy gyermek)
7. Arany János (Toldi – barátság)
8. 1848.: Nemzeti dal, forradalmi versek, a forradalom egyik vezetője
9. Őrnagy Bem seregében
10. 1849.: Halála – Segesvár és Fehéregyháza között a csatatéren (máig viták és legendák tárgya)

2016. november 23., szerda

Vörösmarty Mihály: Szózat


Megírásának éve: 1836.
Megjelenésének éve: 1837.
Megzenésítésének éve: 1843.



– Politikai helyzet: a maradiak és a bécsi udvar ellentámadása, haladó gondolkodású, reformer politikusok zaklatása, bebörtönzése, általános csüggedés

– Vörösmarty célja: felrázni a nemzetet, buzdítani a csüggedőket, mozgósítani rendületlen hazaszeretetre

– A vers lényege: a nemzethez intézett szózat, felhívás a múlt példái révén, a magyarság választás elé állítása: élet vagy halál

– Legfőbb mondanivalója: Az embernek csak egy hazája van, ezért a hazáért kell megtennie minden tőle telhetőt!

– Szerkezete: 
1-2. vsz.: keret = a legfőbb mondanivalót tartalmazza, helytállásra, hazaszeretetre szólít.
3-9. vsz.: a magyarság múltja és jelene
10-12. vsz.: a jövő képei, választás elé állítja a magyarságot (vagy-vagy).
13-14. vsz.: keret = Nyomatékosítja a legfőbb mondanivalót.

– Műfaja: óda = a himnusz rokon műfaja
(Az óda magasztos, fennkölt témáról szóló emelkedett, ünnepélyes hangvételű költemény. A lírai műnembe tartozik.)

– Verselése: rímes, időmértékes (jambikus, azaz meghatározó versláb a jambus, magyarul szökő: ti-tá)

– Megzenésítése:  1843-ban a Nemzeti Színház pályázata: a nyertes pályaművet Egressy Béni nyújtja be.

– Utóélete:  Második nemzeti énekünkké vált.     

2016. november 16., szerda

Vörösmarty Mihály

Életrajzi vázlat

1. Szül.: Kápolnásnyék, 1800.
2. Iskolái: Székesfehérvár (gimnázium), Pest (gimnázium, jogi egyetem)
3. Apja halála után nevelő a Perczel családnál, Etelka-szerelem (Szép Ilonka)
4. Pestre költözik, eposzokat, verseket, drámákat ír (Zalán futása, Csongor és Tünde). MTA tagja
5. 1836. Kisfaludy Társaság
6. Szerkesztői tevékenysége: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Athenaeum, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (az első magyar helyesírási szabályzat)
7. 1836. Szózat
8. Feleségül veszi Csajághy Laurát.
9. 1848-ban képviselő. Debrecenbe is követi a kormányt. Világos után bujdosik, majd kegyelmet kap.
10. Halála: 1855.

2016. november 7., hétfő

Az időmértékes verselésről

Az időmértékes versek ritmusát a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása adja.

Akkor beszélünk rövid szótagról, ha egy szótag rövid magánhangzót tartalmaz, vagy a rövid magánhangzó egy mássalhangzóval áll együtt.
Hosszú szótagról akkor beszélünk, ha egy szótag hosszú magánhangzót tartalmaz, vagy egy rövid magánhangzó után két vagy több mássalhangzó áll.
A névelők és néhány kötőszó, valamint a szavak utolsó szótagjai értelmezhetők hosszú és rövid szótagnak is, ha ezt a vers strófaszerkezete megkívánja.
Az időmértékes verselés alapegysége a versláb, melynek mértékegysége a mora. Egy rövid szótag 1 mora, egy hosszú szótag 2 mora értékű. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk 2, 3 sőt 4 morás verslábakat.

A leggyakoribb verslábak (ütemek)

Jambus (szökő): egy rövid, egy hosszú szótag U —  (ti-tá)
Trocheus (lejti): egy hosszú, egy rövid szótag — U (tá-ti)
Anapesztus: két rövid, egy hosszú szótag U U — (ti-ti-tá)
Daktilus: egy hosszú, két rövid szótag — U U (tá-ti-ti)
Spondeus: két hosszú szótag — — (tá-tá)

Disztichon 

Egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma.
(Az epigramma néhány disztichonból áll.)

Hexameter

Hat verslábból álló sor. A görög és római verselés fő eleme. A verslábak daktilusok vagy spondeusok, az utolsó előtti mindig daktilus, az utolsó trocheus, vagy spondeus.

Pentameter 

Neve szerint öt, de valójában hat (négy teljes, és két fél) verslábból álló verssor, amelyben a harmadik és hatodik csonka. Önálló sorként ritka, de az ókori görög költészetben gyakori a disztichonok második soraként.

Például:

— —   |   —    —   | —  —   | —UU|—UU  |— U|
Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: (hexameter)

—   U  U | —  U U| —|| —  U  U | —UU |—|
megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. (pentameter)

Az eredeti vers így hangzik:

Hó kszein’, angelein Lakedaimonioisz, hoti téde
keimetha, toisz koinón rémaszi peithomenoi

2016. november 2., szerda

Mindenszentek projekt

Mindenszentek, halottak napja, a vörösvári temető jeles sírjai

Felhasználható anyag a feladatbatyuhoz (projekthez) – forrás megjelölésével:

  • Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza
Webes változat: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/pilisvorosvar_tortenete/
Ezen belül: Halál és temetés (308-317. oldal)
  • Temetők könyve, Pilisvörösvár
Webes változat: http://temetokkonyve.hu
Ezen belül:


2016. október 25., kedd

A szófajok rendszere

A szófajba sorolás szempontjai: jelentés, formai avagy alaki tulajdonságok, mondatbeli szerep.

Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki tulajdonságok (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep

I. Alapszófajok:

– Jelentés szerint: önálló fogalmi jelentéssel bírnak.
– Alaki szempont: toldalékolhatók, bővítményeket vehetnek fel.
– Mondatbeli szerep: önállóan mondatrészi szerepet töltenek be (pl.: alany, állítmány, tárgy stb.)

1. ige (írom, írok stb.)
2. főnév (tulajdonnevek: Gábor, köznevek: könyv)
3. melléknév (kedves, magas)
4. számnév (öt, sok, ötöd, sokad, ötödik stb.)
5. névmások

  • a) csak főnevet helyettesítő (én, tied, maga, egymást)
  • b) főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő (ez, milyen, ami, valaki, minden)

6. határozószó (távol, holnap)
7. Igenevek

  • a) főnévi igenév (befejezni, énekelni)
  • b) melléknévi igenév (éneklő [diák], elénekelt [dal])
  • c) határozói igenév (énekelve, dalolva)

II. Viszonyszók

– Jelentés szerint: csak viszonyjelentéssel bírnak, nincs önálló jelentésük.
– Alaki szempont: általában nem toldalékolhatók, nem bővíthetők.
– Mondatbeli szerep: önállóan nincs mondatrészi szerepük.

1. névelő (egy, az, a)
2. névutó (alatt, után, szerint, múlva, mellé, alá, ellen, iránt)
3. igekötő (ki, be, vissza, oda, át)
4. kötőszó (és, is, vagy, is-is, vagy-vagy)
5. szóértékű módosítószó (nem, se, -e, vajon, bárcsak)

III. Mondatszók

– Jelentés szerint: nincs önálló jelentésük, érzelmet, indulatot, akaratot fejeznek ki.
– Alaki szempont: általában nem toldalékolhatók, nem bővíthetők.
– Mondatbeli szerep: önállóan nincs mondatrészi szerepük, tagolatlan mondatok.

1. indulatszó (oh, jaj, brr, gyí, halló, ejnye)
2. mondatértékű módosítószó (igen, nem, ugyan, bizony

2016. október 24., hétfő

Ismétlő dolgozat szavai (2016. X. 25.)

A dolgozatban a következő szavak szerepelhetnek (szóelemzés):

szarvasvadászatokat
számításokat
szavaknak
összeállítása
gondolatot
mondat
beszédnek
egysége
hóvirágok
asztalosok
tökkelütött
lovaim
sóspereccel
zsebkendőmet
dióra
rádió
hóbelevanc
teázni
puskatus
elindultam

Ismétlő dolgozat anyaga (2016. X. 25.)

A szóelemek

A szó fogalma

A szó beszédünk legkisebb önálló, értelmes része. (A toldalékok nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

Az elem fogalma = alkotórész

A szóelem fogalma
A szavakat alkotóelemeire bonthatjuk, melyek a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységei. Másképpen fogalmazva: a szavakat (szó)elemekből állítjuk össze. (Éppen úgy, mint a Legót.)
A szóelemet tudományosan (latinul) morfémának nevezzük. (Lehet tőmorféma és toldalékmorféma.)

A szóelemek típusai

Szótő:

1. Abszolút szótő (tőszó, tőmorféma)
A szó jelentésmagját, alapjelentését hordozza. Az abszolút szótő tovább nem bontható további szóelemekre. Pl.: vad, szám, víz.

2. Relatív szótő
Minden olyan szótő, amelyet tovább bonthatunk.
Pl.:
szarvasvadászokat

s z a r v | (a) s | v a d | á s z | (o) k | (a) t
a. szótő |képző|a. szt.| képző|  jel   |  rag
előtag             | utótag         | toldalékok

abszolút szótő: szarv, vad
relatív szótő:
szarv|as
vad|ász
vad|ász|ok
szarv|as|vad|ász
szarv|as|vad|ász|ok

vagy:

számításokat

s z á m | í t | á s | (o) k | (a) t
a. szótő| k. | k.   | jel    | rag

relatív szótő:
számít
számítás
számítások

Toldalékok: (képző, jel, rag)

A toldalékok feladata a szótő jelentésének megváltoztatása, módosítása vagy a mondatbeli szerep kijelölése.
Pl.: vad (szótő) + - ász (képző) + -k (jel) + -t (rag) = vad/ász/(o)k/(a)t;
vagy: szám (szótő) + -ít (képző) + -ás (képző) + -k (jel) + -t (rag) = szám/ít/ás/(o)k/(a)t

Képző:
• A toldalékok közül elsőként követ(het)i a szótövet. Nem zárja le a szóalakot. Több képző is állhat egymás mellett.
Pl.: vad + -ász + -at = vad/ász/at; vagy: ér + -tt + -ség + -i = ér/(e)tt/ség/i (3 képző egymás után!)
• Megváltoztatja a szó jelentését.
Pl.: vad + -ász = vad/ász. (Nem mindegy, hogy te lősz, vagy téged lőnek!)
• Gyakran megváltoztatja a szó szófaját is.
Pl.: vadász + -nak = vad/ász/nak (Főnévből igét képeztünk. Pl. Az urak vadásznak az erdőben.)

Jel:
• Módosítja a szó jelentését. (A szófajt nem változtatja meg.)
Pl.: vad + -k = vad/(a)k (Értsd: vadállatok)
• A képző és a rag között áll. Több jel is állhat egymás mellett. Nem zárja le a szóalakot.
Pl.: vizes + -bb + -k = víz/(e)s/(e)bb/(e)k

Rag:
• A szó végén helyezkedik el, nem követheti semmilyen más szóelem, azaz lezárja a szót, amit tovább nem lehet toldalékolni.
• Meghatározza a szó mondatbeli szerepét, összefűzi a szavakat.
• Nem változtatja meg a szó szófaját.
Pl.: vad + -ra = vad/ra; számítógép + -hez = szám/ít/ó/gép/hez

A toldalékok kapcsolódási sorrendje:
SZÓTŐ + képző(k) + jel(ek) + rag
Szóelemek az összetett szavakban (előtag, utótag)
     előtag              utótag           toldalékok
szám + -ít + -ó    +  gép      +   -(e)k + hez
szótő + k   + k     +  szótő    +      j     + r

2016. október 9., vasárnap

A Himnusz elemzésének vázlata

Kölcsey Ferenc: Himnusz

1823 – megírásának éve
1828 – megjelenésének éve (Auróra évkönyv)
1832 – végső változat
1844 – megzenésítésének éve
1918 – hivatalos nemzeti himnusszá válik


Elemzési vázlat

A vers témája: A költő a nemzet múltját méri fel intésül korának magyarjaihoz: áldások és büntetések megrendítő képeit vonultatja fel.

Szerkezete:

1. vsz.:             keret: fohászkodás Istenhez
                        A legfőbb mondanivalót tartalmazza:
                        többet szenvedett már e nép, mint amennyi
                        szenvedésre bűneivel rászolgált.

2-3. vsz.:         a dicső múlt képei, áldások

4-7. vsz.:         a tragikus múlt és a vigasztalan jelen képei, büntetések

8. vsz.:            keret: nyomatékosítja a mondanivalót

Hangvétele:    keserű, de éppen ezzel lázít a „kínzó rabság ellen”

Műfaja:          himnusz, azaz Istenhez szóló fohász dicsőítő ének
                        az óda rokon műfaja (lásd: Vörösmarty Mihály: Szózat)

Verselése:       rímes időmértékes:
                        trocheusok (tá, ti) és spondeusok (tá, tá) váltakozása, keresztrímek: (a, b, a, b),
                        de hangsúlyos versként is felfogható
                        (lásd dunántúli kanásztánc ritmikája és rímszerkezete)                 

Költői
eszközök:      
sajátos szórend pl.: „Bal sors akit régen tép”
                        ellentmondás pl. „…s nem lelé / Honját a hazában.”
                        ellentét:           „Bércre hág és völgybe száll”
                                               „Vár állott, most kőhalom”
                                               „Kedv s öröm röpkedtek,
                                               Halálhörgés, siralom
                                               Zajlik már helyettek.”
                        alliteráció:       „S nyögte Mátyás bús hadát
                                               Bécsnek büszke vára.”

Megzenésítője: Erkel Ferenc, 1844.
A himnusz megzenésítéséről szóló oldal szómagyarázatokkal:
http://erkel.oszk.hu/tan/himnusz

Gárdonyi Géza idézi Erkel visszaemlékezését a Himnusz megzenésítéséről:
Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhitat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz..."

2016. szeptember 29., csütörtök

A betű (ismétlő anyag)

A betű a beszédhang írott vagy nyomtatott (grafikus) jele.
(Az ősmagyarok még rovásírással írtak. A székelyek sokáig megőrizték ezt az írásrendszert.)
Betűink többsége egyjegyű. Van nyolc kétjegyű és egy háromjegyű (dzs) mássalhangzónk.
A magyar nyelv a latin betűs írásrendszert használja - magánhangzók esetében kiegészítő jelekkel (ékezetekkel), mássalhangzók esetében több eredeti latin írásjegy együttes felhasználásával.
Például:
magánhangzók
eredeti latin betűk: a, e, o, u – magyar betűk: á, é, ó, ö, ő, ú, ü, ű
mássalhangzók
eredeti latin betűk: n, g, t, y, s, z, d – magyar betűk: ny, gy, ty, sz, dz, dzs, zs
A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük.

Az ábécé (ABC)

Az ábécé egy nyelv betűkészletét jelenti, a betűket meghatározott rendben felsorolva.
(Másképpen fogalmazva: az ábécé a betűk hagyományos állománya és sora.)
A szűkebb magyar ábécé 40 betűt tartalmaz.
A magyar nyelvben 39 beszédhangot ejtünk. A ,j’ hang megjelölésére két betűt használunk: a pontos jét (j) és az elipszilont (ly).
A teljes magyar ábécében felsoroljuk még a ,q’, az ,x’, az ,y’ és a ,w’ betűt.

Betűinknek van nagybetűs és kisbetűs, illetve kézírásos és nyomtatott változata.
Az idők során rengeteg betűtípus és betűstílus alakult ki, különösen a számítógépes szövegszerkesztés elterjedésével.
Betűtípusok pl.: Elegant garamond, Helvetica, Tiffany Heavy, Frankrenstein stb.
Betűstílusok pl.: normál, dőlt, félkövér, félkövér dőlt, aláhúzott stb.

A teljes magyar ábécé

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs

A betűrend

Az ábécére épülő sajátos besorolási rend. Használatát szabályok rögzítik.
A betűrendbe sorolás néhány fontos szabálya:
A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között. Pl.: ír, Irak, iram.
Nem teszünk különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos magán­hangzók hosszúsága tekintetében különbözik. Pl.: iram, író, iroda; szel, szél, szeles, széles.

Hangtani törvények (ismétlő anyag)

Hangtani jelenségek, törvényszerűségek

A magánhangzók kapcsolódásának törvényszerűségei

1. A hangrend

A magyar szavakban a magánhangzók (hangszín szerint) szabályosan rendeződnek.
Magas hangrendű szó: csak magas magánhangzó van benne. Pl.: beszél, körte, kilenc.
Mély hangrendű szó: csak mély magánhangzó van benne. Pl.: talál, oroszlán, lusta.
Vegyes hangrendű szó: magas és mély magánhangzó egyaránt van benne. Pl.: béka, virág, leány.

Az eredeti magyar szavak többsége vagy magas vagy mély hangrendű. (Ez az egyszerű szavakra vonatkozik.)

2. Illeszkedés

A hangrend törvényszerűsége a toldalékolás során is érvényesül.
(A toldalékok hangrendje igazodik a szó hangrendjéhez.)
Azaz magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalékot illesztünk. Pl.: énekelnek, törökkel.
Mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalékot illesztünk. Pl.: toronynak, lábon.
Vegyes hangrendű szóhoz általában mély hangrendű toldalékot kapcsolunk. Pl.: bikának, betyárnak.

Az összetett szavak esetében az utótag dönti el a toldalék hangrendjét. Pl.: szolgaföldben.

Egyalakú toldalékok esetében a hangrend törvényszerűsége nem érvényesül. Pl.: ötkor, hatkor, hétkor.
Háromalakú toldalékok esetében a hangrenden kívül az ajkak működését (ajakréses hang, ajakkerekítéses hang) is figyelembe kell venni. Pl.: házhoz, kerítéshez, tetőhöz.

Mássalhangzók kapcsolódásának törvényszerűségei

1. Hasonulás

A hasonulás olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben két mássalhangzó találkozik, és a könnyebb ejthetőség érdekében az egyik hang a másikhoz hasonlóvá válik.

Fajtái:

a, Részleges hasonulás

– zöngésség szerinti: Az egyik hang a másikat csak zöngésség tekintetében változtatja meg. Ez lehet zöngéssé válás vagy zöngétlenné válás. Írásban nem jelöljük! Pl.: hangtan, röpdolgozat.

- képzés helye szerinti: Az egyik hang a másikat a képzés helye szerint változtatja meg. Ezek csak orrhangok lehetnek (m, n, ny). Írásban nem jelöljük! Pl.: különben, angyal.

b, Teljes hasonulás

Az egyik hang teljesen hasonlóvá válik a mellette álló mássalhangzóhoz, azaz az egyik hang a másikat megszünteti.

– írásban jelölt. Pl.: boldoggá, géppel, olvassa.

– írásban nem jelölt. Pl.: teljes, igazság, anyja.

További példák hasonulásra:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-hasonulas

2. Összeolvadás

Az összeolvadás olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során két különböző képzésű mássalhangzó egy – általában hosszú – harmadik hanggá olvad össze. Írásban nem jelöljük! Pl.: szabadság, ötször, kertjük.

További példák összeolvadásra:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-osszeolvadas

3. Mássalhangzó-rövidülés

A mássalhangzó-rövidülés olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben a hosszú mássalhangzók megrövidülnek. Írásban nem jelöljük! Pl.: jobbra, meggyből, verssor.

További példák rövidülésre:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-rovidules

4. Mássalhangzó-kiesés (Nem tananyag! Csak érdekességként említjük!)

A mássalhangzó-kiesés olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben mássalhangzók torlódnak, és a könnyebb ejthetőség érdekében az egyik mássalhangzó (vagy akár több is) kiesik.
Pl.: mindnyájan. (Ejtés: minnyájan. Azaz az ,n’-ből ,ny’ lesz, a ,d’ pedig kiesik.)

További példák mássalhangzó-kiesésre:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-kieses

2016. szeptember 26., hétfő

Kölcsey-album


Kölcsey Ferenc


költő, politikus, nyelvújító
 (1790-1838)

Nemesi származású, haladó gondolkodású költő, kritikus, politikus, szónok. Kazinczy Ferenccel együtt a nyelvújító mozgalom elindítója. Nemzeti himnuszunk költője.



Életrajzi vázlat

1. 1790-ben született Sződemeteren (Szatmár vármegye) köznemesi családban.
2. Gyermekkorának tragikus eseményei: szülei korai halála, jobb szemére feketehimlő következtében megvakul.
3. Tanulmányai: Debreceni Református Kollégium, Pesten joggyakornok, de ügyvédi vizsgát nem tesz.
4. Öccsével együtt a család Szatmárcsekei birtokán gazdálkodnak. Testvére halála után eltartja annak családját, különös gondot fordít unokaöccse nevelésére (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)
5. Kazinczy mellett jelentős szerepet vállal a nyelvújító mozgalomban (Felelet a Mondolatra).
6. 1823. január 22.: Himnusz.
7. Fokozatosan visszatér a közéletbe: Szatmár vármegye aljegyzője, majd főjegyzője lesz, a vármegyegyűlésen a szabadelvű képviselők vezetője.
8. 1832-ben országgyűlési követté választják. A pozsonyi országgyűlés alsóházában (képviselőház) az ellenzék vezére, kiváló szónok.
9. 1835-ben visszaadja mandátumát (Szatmár vármegyében a konzervatívok kerekednek fölül, nem támogatják az örökváltságot), híres búcsúbeszédében hangzik el: „Jelszavaink valának: haza és haladás.”
10. 1838-ban tüdőgyulladásban hal meg.

2016. szeptember 13., kedd

Öreg ember nem vén ember?


A videót nyelvtanórán fogjuk feldolgozni.

A beszédhang (ismétlő anyag)

Hangképző szerveink

tüdő – légcső – gégefő (hangszalagok) – garat (ínyvitorla) – orrüreg és szájüreg (nyelv, szájpadlás, fogak, ajkak)

Itt gyakorolhatod a tanultakat:

http://sdt.sulinet.hu/Player/objectview.aspx?t=&g=cb3f3d79-bd13-4f4d-b177-44b5918c6956&v=1&b=2&w=&pkg=&port=FragWebNormal

Beszédhangok

Azok a hangok, amelyeket hangképző szerveinkkel képzünk, és szavakat (nyelvi jeleket) alkothatunk belőlük.

A hang

A hang egy rezgés, amely hullámokban terjed.
A hang valamilyen közegben (pl. levegő, víz) terjed.
A hang jellemzői:
- hangmagasság (a rezgésszámtól függ: hányat rezeg 1 s alatt,
pl. 440 Hz = normal A hang – hangvilla)
- hangszín (felhangoktól függ; a rezgő anyag részeiben is rezeg)
- hangerősség

Tiszta zenei hang: megállapítható a hangmagassága (harmonikus felhangok) – magánhangzók
Zörej: nem tiszta zenei hang – a nem harmonikus felhangok elnyomják – mássalhangzók egy része (pl. s, sz, k, t stb.)

A hang észlelése: a hullámokban terjedő rezgés megrezegteti a dobhártyát, ingerület keletkezik, ami eljut az agyba.

A mássalhangzók

A mássalhangzók akadályhangok. Képzésükkor zönge és zörej, illetve csak zörej keletkezik.
Zönge és zörej: a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd a szájüregben akadályba ütközik (zöngés msh.).
Zörej: a tüdőből kiáramló levegő nem rezegteti meg a hangszalagokat, majd a szájüregben akadályba ütközik (zöngétlen msh.)

Szemléltetés:

http://sdt.sulinet.hu/Player/objectview.aspx?t=&g=1cb59ec7-a3f5-444f-a7a4-176b8478e776&v=1&b=2&w=&pkg=&port=FragWebNormal


A mássalhangzók fajtái

Időtartam szerint: rövid, hosszú
A hangszalagok működése szerint: zöngés, zöngétlen
A képzés helye szerint: ajakhang, foghang, ínyhang (szájpadláshang), gégehang
A képzés módja szerint: zárhang, réshang, zár-réshang, pergőhang

Szemléltetés (a képzés helye szerint):





A magánhangzók

A magánhangzók közös jellemzője, hogy a hangszalagok megrezegtetésével keletkeznek,
s képzésükkor a szájüregben a levegő nem ütközik akadályba.

Működés szemléltetése:

http://sdt.sulinet.hu/Player/objectview.aspx?t=&g=beb1af59-cf2b-45c9-b906-66fda55a06e7&v=1&b=2&w=&pkg=&port=FragWebNormal


A magánhangzók fajtái:

A képzés helye (hangszín) szerint: magas és mély
Az ajkak működése szerint: ajakkerekítéses és ajakréses
Időtartam szerint: rövid és hosszú

Itt gyakorolhatjátok a tanultakat:

http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=7e47cfff-02f0-4e80-b9a4-a97a514b714d&cid=bbd2bd94-b311-4553-9889-dbc081ee7504


2016. szeptember 11., vasárnap

Híres Ferencek a reformkorból

Deák Ferenc (1803-1876) politikus, államférfi, országgyűlési képviselő, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, a haza bölcse. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja. A kiegyezés létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész
Művei: Himnusz (megzenésítés), Bánk bán (opera), Hunyadi László (opera)

Kazinczy Ferenc (1759-1831) író, költő, irodalomszervező, a nyelvújító mozgalom vezéralakja
Művei: levelek, emlékiratok (pl. Fogságom naplója)

Kölcsey Ferenc (1790-1838) költő, politikus, szónok, nyelvújító
Művei: Himnusz, Huszt, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

Liszt Ferenc (1811-1886) kiemelkedő jelentőségű zeneszerző, karmester, zongoravirtuóz
Művei: Koronázási mise, magyar rapszódiák, szimfóniák, zongoraversenyek

Széchényi Ferenc (1754-1820) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Széchenyi István édesapja
1802-ben főleg könyvekből álló magángyűjteményét az államnak adományozza, ezzel megalapítva a Magyar Nemzeti Múzeumot. Nemzeti könyvtárunk névadója (Országos Széchényi Könyvtár)

Barabás Miklós rajzai


Barabás Miklós festményei

 Barabás Miklós festményei

2016. szeptember 8., csütörtök

Hangalak és jelentés (ismétlő anyag)

Hangalak és jelentés

(Megtalálható a 7.-es tankönyv 16-17. oldalán is!)

Hangalak: az a hangsor, amit kiejtünk vagy hallunk.

Jelentés: amire gondolunk.

Hangalak és jelentés legtöbbször véletlenszerűen kapcsolódott egymáshoz.
Ez alól kivételek a hangutánzó és hangfestő szavak.





Röpdolgozat irodalomból

Szeptember 12-én irodalomórán röpdolgozat várható a következő anyagból:

 A reformkor (1825-1848.)

Magyarország elmaradott, gazdaságilag fejletlen ország, a Habsburg Birodalom része.
1825-ben megindul a reformmozgalom.
Reform: a haladás érdekében végrehajtott változtatás, javítás, újítás.
Reformmozgalom: az elmaradott társadalmi viszonyokat reformokkal, békés úton próbálták megváltoztatni.
Reformerek: haladók (haladó és hazafias gondolkodású nemesek, polgárok)
Maradiak, konzervatívok: nem akarnak mélyreható változásokat (általában udvarhű nemesek)

A haladók főbb törekvései:
                                       – a magyar nyelv ügye
                                       – közteherviselés
                                       – jobbágyfelszabadítás
                                       – törvény előtti egyenlőség

A reformok csak félig-meddig valósultak meg.

A forradalom és szabadságharc korszaka (1848-1849.)
A reformkor számos törekvését megvalósítja. Megszünteti a feudalizmust, a jobbágyrendszert, bár az ország függetlenségét nem tudja kivívni.

Az aradi vértanúktól a kiegyezésig (1849-1867.)

A magyarokat nem törik meg a megtorlások, ellenszegülnek a bécsi udvarnak. 1867: az osztrákok kiegyeznek a magyarokkal.

A kiegyezéstől a századfordulóig (1867-1900.)
Megindul a gazdasági és kulturális fejlődés.
                                      

2016. szeptember 7., szerda

A XIX. század társadalma, irodalma és művészete Magyarországon

(vázlat)

Előzmények:

– felvilágosodás                   
– polgári forradalmak         
– klasszicizmus                    
– nyelvújító mozgalom        

A reformkor (1825-1848.)

Magyarország elmaradott, gazdaságilag fejletlen ország, a Habsburg Birodalom része.
1825-ben megindul a reformmozgalom.
Reform: a haladás érdekében végrehajtott változtatás, javítás, újítás.
Reformmozgalom: az elmaradott társadalmi viszonyokat reformokkal, békés úton próbálták megváltoztatni.
Reformerek: haladók (haladó és hazafias gondolkodású nemesek, polgárok)
Maradiak, konzervatívok: nem akarnak mélyreható változásokat (általában udvarhű nemesek)

A haladók főbb törekvései:
                                       – a magyar nyelv ügye
                                       – közteherviselés
                                       – jobbágyfelszabadítás
                                       – törvény előtti egyenlőség

A reformok csak félig-meddig valósultak meg.

A forradalom és szabadságharc korszaka (1848-1849.)
A reformkor számos törekvését megvalósítja. Megszünteti a feudalizmust, a jobbágyrendszert, bár az ország függetlenségét nem tudja kivívni.

Az aradi vértanúktól a kiegyezésig (1849-1867.)

A magyarokat nem törik meg a megtorlások, ellenszegülnek a bécsi udvarnak. 1867: az osztrákok kiegyeznek a magyarokkal.

A kiegyezéstől a századfordulóig (1867-1900.)
A gazdaság és a kultúra fejlődésnek indul.
                                      

Irodalom, művészet, tudomány

A közművelődés nagyot fejlődik:

                                       – Nemzeti Múzeum és Könyvtár
                                       – Magyar Tudományos Akadémia
                                       – Kisfaludy Társaság
                                       – Pesti Magyar Színház
                                       – Petőfi Társaság
                                       – újságok, folyóiratok

A művészet és a tudomány a haladás ügyét szolgálja.

A század legjelentősebb alkotói:
                                      
                                       – Barabás Miklós festő
                                       – Liszt Ferenc zeneszerző
                                       – Erkel Ferenc zeneszerző
                                       – Kölcsey Ferenc költő, politikus
                                       – Vörösmarty Mihály költő
                                       – Petőfi Sándor költő
                                       – Arany János költő
                                       – Jókai Mór író
                                       – Eötvös József író, politikus
                                       – Katona József drámaíró
                                       – Madách Imre drámaíró

                                      
A kor stílusirányzatai:
                                       – klasszicizmus
                                       – romantika
                                       – népiesség
                                       – realizmus