2016. szeptember 29., csütörtök

A betű (ismétlő anyag)

A betű a beszédhang írott vagy nyomtatott (grafikus) jele.
(Az ősmagyarok még rovásírással írtak. A székelyek sokáig megőrizték ezt az írásrendszert.)
Betűink többsége egyjegyű. Van nyolc kétjegyű és egy háromjegyű (dzs) mássalhangzónk.
A magyar nyelv a latin betűs írásrendszert használja - magánhangzók esetében kiegészítő jelekkel (ékezetekkel), mássalhangzók esetében több eredeti latin írásjegy együttes felhasználásával.
Például:
magánhangzók
eredeti latin betűk: a, e, o, u – magyar betűk: á, é, ó, ö, ő, ú, ü, ű
mássalhangzók
eredeti latin betűk: n, g, t, y, s, z, d – magyar betűk: ny, gy, ty, sz, dz, dzs, zs
A mássalhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelöljük.

Az ábécé (ABC)

Az ábécé egy nyelv betűkészletét jelenti, a betűket meghatározott rendben felsorolva.
(Másképpen fogalmazva: az ábécé a betűk hagyományos állománya és sora.)
A szűkebb magyar ábécé 40 betűt tartalmaz.
A magyar nyelvben 39 beszédhangot ejtünk. A ,j’ hang megjelölésére két betűt használunk: a pontos jét (j) és az elipszilont (ly).
A teljes magyar ábécében felsoroljuk még a ,q’, az ,x’, az ,y’ és a ,w’ betűt.

Betűinknek van nagybetűs és kisbetűs, illetve kézírásos és nyomtatott változata.
Az idők során rengeteg betűtípus és betűstílus alakult ki, különösen a számítógépes szövegszerkesztés elterjedésével.
Betűtípusok pl.: Elegant garamond, Helvetica, Tiffany Heavy, Frankrenstein stb.
Betűstílusok pl.: normál, dőlt, félkövér, félkövér dőlt, aláhúzott stb.

A teljes magyar ábécé

a, á, b, c, cs, d, dz, dzs, e, é, f, g, gy, h, i, í, j, k, l, ly, m, n, ny, o, ó, ö, ő, p, q, r, s, sz, t, ty, u, ú, ü, ű, v, w, x, y, z, zs

A betűrend

Az ábécére épülő sajátos besorolási rend. Használatát szabályok rögzítik.
A betűrendbe sorolás néhány fontos szabálya:
A betűrendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis- és a nagybetűk között. Pl.: ír, Irak, iram.
Nem teszünk különbséget a rövid és a hosszú magánhangzók között. A rövid magánhangzós szó kerül viszont előbbre olyankor, ha két szó betűsora csak az azonos magán­hangzók hosszúsága tekintetében különbözik. Pl.: iram, író, iroda; szel, szél, szeles, széles.

Hangtani törvények (ismétlő anyag)

Hangtani jelenségek, törvényszerűségek

A magánhangzók kapcsolódásának törvényszerűségei

1. A hangrend

A magyar szavakban a magánhangzók (hangszín szerint) szabályosan rendeződnek.
Magas hangrendű szó: csak magas magánhangzó van benne. Pl.: beszél, körte, kilenc.
Mély hangrendű szó: csak mély magánhangzó van benne. Pl.: talál, oroszlán, lusta.
Vegyes hangrendű szó: magas és mély magánhangzó egyaránt van benne. Pl.: béka, virág, leány.

Az eredeti magyar szavak többsége vagy magas vagy mély hangrendű. (Ez az egyszerű szavakra vonatkozik.)

2. Illeszkedés

A hangrend törvényszerűsége a toldalékolás során is érvényesül.
(A toldalékok hangrendje igazodik a szó hangrendjéhez.)
Azaz magas hangrendű szóhoz magas hangrendű toldalékot illesztünk. Pl.: énekelnek, törökkel.
Mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalékot illesztünk. Pl.: toronynak, lábon.
Vegyes hangrendű szóhoz általában mély hangrendű toldalékot kapcsolunk. Pl.: bikának, betyárnak.

Az összetett szavak esetében az utótag dönti el a toldalék hangrendjét. Pl.: szolgaföldben.

Egyalakú toldalékok esetében a hangrend törvényszerűsége nem érvényesül. Pl.: ötkor, hatkor, hétkor.
Háromalakú toldalékok esetében a hangrenden kívül az ajkak működését (ajakréses hang, ajakkerekítéses hang) is figyelembe kell venni. Pl.: házhoz, kerítéshez, tetőhöz.

Mássalhangzók kapcsolódásának törvényszerűségei

1. Hasonulás

A hasonulás olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben két mássalhangzó találkozik, és a könnyebb ejthetőség érdekében az egyik hang a másikhoz hasonlóvá válik.

Fajtái:

a, Részleges hasonulás

– zöngésség szerinti: Az egyik hang a másikat csak zöngésség tekintetében változtatja meg. Ez lehet zöngéssé válás vagy zöngétlenné válás. Írásban nem jelöljük! Pl.: hangtan, röpdolgozat.

- képzés helye szerinti: Az egyik hang a másikat a képzés helye szerint változtatja meg. Ezek csak orrhangok lehetnek (m, n, ny). Írásban nem jelöljük! Pl.: különben, angyal.

b, Teljes hasonulás

Az egyik hang teljesen hasonlóvá válik a mellette álló mássalhangzóhoz, azaz az egyik hang a másikat megszünteti.

– írásban jelölt. Pl.: boldoggá, géppel, olvassa.

– írásban nem jelölt. Pl.: teljes, igazság, anyja.

További példák hasonulásra:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-hasonulas

2. Összeolvadás

Az összeolvadás olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során két különböző képzésű mássalhangzó egy – általában hosszú – harmadik hanggá olvad össze. Írásban nem jelöljük! Pl.: szabadság, ötször, kertjük.

További példák összeolvadásra:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-osszeolvadas

3. Mássalhangzó-rövidülés

A mássalhangzó-rövidülés olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben a hosszú mássalhangzók megrövidülnek. Írásban nem jelöljük! Pl.: jobbra, meggyből, verssor.

További példák rövidülésre:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-rovidules

4. Mássalhangzó-kiesés (Nem tananyag! Csak érdekességként említjük!)

A mássalhangzó-kiesés olyan hangtani jelenség, törvényszerűség, amely során a kiejtésben mássalhangzók torlódnak, és a könnyebb ejthetőség érdekében az egyik mássalhangzó (vagy akár több is) kiesik.
Pl.: mindnyájan. (Ejtés: minnyájan. Azaz az ,n’-ből ,ny’ lesz, a ,d’ pedig kiesik.)

További példák mássalhangzó-kiesésre:
http://www.magyarnyelvtan.hu/massalhangzo-kieses

2016. szeptember 26., hétfő

Kölcsey-album


Kölcsey Ferenc


költő, politikus, nyelvújító
 (1790-1838)

Nemesi származású, haladó gondolkodású költő, kritikus, politikus, szónok. Kazinczy Ferenccel együtt a nyelvújító mozgalom elindítója. Nemzeti himnuszunk költője.



Életrajzi vázlat

1. 1790-ben született Sződemeteren (Szatmár vármegye) köznemesi családban.
2. Gyermekkorának tragikus eseményei: szülei korai halála, jobb szemére feketehimlő következtében megvakul.
3. Tanulmányai: Debreceni Református Kollégium, Pesten joggyakornok, de ügyvédi vizsgát nem tesz.
4. Öccsével együtt a család Szatmárcsekei birtokán gazdálkodnak. Testvére halála után eltartja annak családját, különös gondot fordít unokaöccse nevelésére (Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)
5. Kazinczy mellett jelentős szerepet vállal a nyelvújító mozgalomban (Felelet a Mondolatra).
6. 1823. január 22.: Himnusz.
7. Fokozatosan visszatér a közéletbe: Szatmár vármegye aljegyzője, majd főjegyzője lesz, a vármegyegyűlésen a szabadelvű képviselők vezetője.
8. 1832-ben országgyűlési követté választják. A pozsonyi országgyűlés alsóházában (képviselőház) az ellenzék vezére, kiváló szónok.
9. 1835-ben visszaadja mandátumát (Szatmár vármegyében a konzervatívok kerekednek fölül, nem támogatják az örökváltságot), híres búcsúbeszédében hangzik el: „Jelszavaink valának: haza és haladás.”
10. 1838-ban tüdőgyulladásban hal meg.

2016. szeptember 13., kedd

Öreg ember nem vén ember?


A videót nyelvtanórán fogjuk feldolgozni.

A beszédhang (ismétlő anyag)

Hangképző szerveink

tüdő – légcső – gégefő (hangszalagok) – garat (ínyvitorla) – orrüreg és szájüreg (nyelv, szájpadlás, fogak, ajkak)

Itt gyakorolhatod a tanultakat:

http://sdt.sulinet.hu/Player/objectview.aspx?t=&g=cb3f3d79-bd13-4f4d-b177-44b5918c6956&v=1&b=2&w=&pkg=&port=FragWebNormal

Beszédhangok

Azok a hangok, amelyeket hangképző szerveinkkel képzünk, és szavakat (nyelvi jeleket) alkothatunk belőlük.

A hang

A hang egy rezgés, amely hullámokban terjed.
A hang valamilyen közegben (pl. levegő, víz) terjed.
A hang jellemzői:
- hangmagasság (a rezgésszámtól függ: hányat rezeg 1 s alatt,
pl. 440 Hz = normal A hang – hangvilla)
- hangszín (felhangoktól függ; a rezgő anyag részeiben is rezeg)
- hangerősség

Tiszta zenei hang: megállapítható a hangmagassága (harmonikus felhangok) – magánhangzók
Zörej: nem tiszta zenei hang – a nem harmonikus felhangok elnyomják – mássalhangzók egy része (pl. s, sz, k, t stb.)

A hang észlelése: a hullámokban terjedő rezgés megrezegteti a dobhártyát, ingerület keletkezik, ami eljut az agyba.

A mássalhangzók

A mássalhangzók akadályhangok. Képzésükkor zönge és zörej, illetve csak zörej keletkezik.
Zönge és zörej: a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd a szájüregben akadályba ütközik (zöngés msh.).
Zörej: a tüdőből kiáramló levegő nem rezegteti meg a hangszalagokat, majd a szájüregben akadályba ütközik (zöngétlen msh.)

Szemléltetés:

http://sdt.sulinet.hu/Player/objectview.aspx?t=&g=1cb59ec7-a3f5-444f-a7a4-176b8478e776&v=1&b=2&w=&pkg=&port=FragWebNormal


A mássalhangzók fajtái

Időtartam szerint: rövid, hosszú
A hangszalagok működése szerint: zöngés, zöngétlen
A képzés helye szerint: ajakhang, foghang, ínyhang (szájpadláshang), gégehang
A képzés módja szerint: zárhang, réshang, zár-réshang, pergőhang

Szemléltetés (a képzés helye szerint):





A magánhangzók

A magánhangzók közös jellemzője, hogy a hangszalagok megrezegtetésével keletkeznek,
s képzésükkor a szájüregben a levegő nem ütközik akadályba.

Működés szemléltetése:

http://sdt.sulinet.hu/Player/objectview.aspx?t=&g=beb1af59-cf2b-45c9-b906-66fda55a06e7&v=1&b=2&w=&pkg=&port=FragWebNormal


A magánhangzók fajtái:

A képzés helye (hangszín) szerint: magas és mély
Az ajkak működése szerint: ajakkerekítéses és ajakréses
Időtartam szerint: rövid és hosszú

Itt gyakorolhatjátok a tanultakat:

http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=7e47cfff-02f0-4e80-b9a4-a97a514b714d&cid=bbd2bd94-b311-4553-9889-dbc081ee7504


2016. szeptember 11., vasárnap

Híres Ferencek a reformkorból

Deák Ferenc (1803-1876) politikus, államférfi, országgyűlési képviselő, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere, a haza bölcse. A szabadságharc bukása után ő volt a passzív ellenállás vezéralakja. A kiegyezés létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész
Művei: Himnusz (megzenésítés), Bánk bán (opera), Hunyadi László (opera)

Kazinczy Ferenc (1759-1831) író, költő, irodalomszervező, a nyelvújító mozgalom vezéralakja
Művei: levelek, emlékiratok (pl. Fogságom naplója)

Kölcsey Ferenc (1790-1838) költő, politikus, szónok, nyelvújító
Művei: Himnusz, Huszt, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz

Liszt Ferenc (1811-1886) kiemelkedő jelentőségű zeneszerző, karmester, zongoravirtuóz
Művei: Koronázási mise, magyar rapszódiák, szimfóniák, zongoraversenyek

Széchényi Ferenc (1754-1820) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Széchenyi István édesapja
1802-ben főleg könyvekből álló magángyűjteményét az államnak adományozza, ezzel megalapítva a Magyar Nemzeti Múzeumot. Nemzeti könyvtárunk névadója (Országos Széchényi Könyvtár)

Barabás Miklós rajzai


Barabás Miklós festményei

 Barabás Miklós festményei

2016. szeptember 8., csütörtök

Hangalak és jelentés (ismétlő anyag)

Hangalak és jelentés

(Megtalálható a 7.-es tankönyv 16-17. oldalán is!)

Hangalak: az a hangsor, amit kiejtünk vagy hallunk.

Jelentés: amire gondolunk.

Hangalak és jelentés legtöbbször véletlenszerűen kapcsolódott egymáshoz.
Ez alól kivételek a hangutánzó és hangfestő szavak.





Röpdolgozat irodalomból

Szeptember 12-én irodalomórán röpdolgozat várható a következő anyagból:

 A reformkor (1825-1848.)

Magyarország elmaradott, gazdaságilag fejletlen ország, a Habsburg Birodalom része.
1825-ben megindul a reformmozgalom.
Reform: a haladás érdekében végrehajtott változtatás, javítás, újítás.
Reformmozgalom: az elmaradott társadalmi viszonyokat reformokkal, békés úton próbálták megváltoztatni.
Reformerek: haladók (haladó és hazafias gondolkodású nemesek, polgárok)
Maradiak, konzervatívok: nem akarnak mélyreható változásokat (általában udvarhű nemesek)

A haladók főbb törekvései:
                                       – a magyar nyelv ügye
                                       – közteherviselés
                                       – jobbágyfelszabadítás
                                       – törvény előtti egyenlőség

A reformok csak félig-meddig valósultak meg.

A forradalom és szabadságharc korszaka (1848-1849.)
A reformkor számos törekvését megvalósítja. Megszünteti a feudalizmust, a jobbágyrendszert, bár az ország függetlenségét nem tudja kivívni.

Az aradi vértanúktól a kiegyezésig (1849-1867.)

A magyarokat nem törik meg a megtorlások, ellenszegülnek a bécsi udvarnak. 1867: az osztrákok kiegyeznek a magyarokkal.

A kiegyezéstől a századfordulóig (1867-1900.)
Megindul a gazdasági és kulturális fejlődés.
                                      

2016. szeptember 7., szerda

A XIX. század társadalma, irodalma és művészete Magyarországon

(vázlat)

Előzmények:

– felvilágosodás                   
– polgári forradalmak         
– klasszicizmus                    
– nyelvújító mozgalom        

A reformkor (1825-1848.)

Magyarország elmaradott, gazdaságilag fejletlen ország, a Habsburg Birodalom része.
1825-ben megindul a reformmozgalom.
Reform: a haladás érdekében végrehajtott változtatás, javítás, újítás.
Reformmozgalom: az elmaradott társadalmi viszonyokat reformokkal, békés úton próbálták megváltoztatni.
Reformerek: haladók (haladó és hazafias gondolkodású nemesek, polgárok)
Maradiak, konzervatívok: nem akarnak mélyreható változásokat (általában udvarhű nemesek)

A haladók főbb törekvései:
                                       – a magyar nyelv ügye
                                       – közteherviselés
                                       – jobbágyfelszabadítás
                                       – törvény előtti egyenlőség

A reformok csak félig-meddig valósultak meg.

A forradalom és szabadságharc korszaka (1848-1849.)
A reformkor számos törekvését megvalósítja. Megszünteti a feudalizmust, a jobbágyrendszert, bár az ország függetlenségét nem tudja kivívni.

Az aradi vértanúktól a kiegyezésig (1849-1867.)

A magyarokat nem törik meg a megtorlások, ellenszegülnek a bécsi udvarnak. 1867: az osztrákok kiegyeznek a magyarokkal.

A kiegyezéstől a századfordulóig (1867-1900.)
A gazdaság és a kultúra fejlődésnek indul.
                                      

Irodalom, művészet, tudomány

A közművelődés nagyot fejlődik:

                                       – Nemzeti Múzeum és Könyvtár
                                       – Magyar Tudományos Akadémia
                                       – Kisfaludy Társaság
                                       – Pesti Magyar Színház
                                       – Petőfi Társaság
                                       – újságok, folyóiratok

A művészet és a tudomány a haladás ügyét szolgálja.

A század legjelentősebb alkotói:
                                      
                                       – Barabás Miklós festő
                                       – Liszt Ferenc zeneszerző
                                       – Erkel Ferenc zeneszerző
                                       – Kölcsey Ferenc költő, politikus
                                       – Vörösmarty Mihály költő
                                       – Petőfi Sándor költő
                                       – Arany János költő
                                       – Jókai Mór író
                                       – Eötvös József író, politikus
                                       – Katona József drámaíró
                                       – Madách Imre drámaíró

                                      
A kor stílusirányzatai:
                                       – klasszicizmus
                                       – romantika
                                       – népiesség
                                       – realizmus