2016. október 25., kedd

A szófajok rendszere

A szófajba sorolás szempontjai: jelentés, formai avagy alaki tulajdonságok, mondatbeli szerep.

Az egy szófajcsoportba tartozás szempontjai: hasonló jelentéskör, azonos alaki tulajdonságok (toldalékolhatóság), azonos mondatbeli szerep

I. Alapszófajok:

– Jelentés szerint: önálló fogalmi jelentéssel bírnak.
– Alaki szempont: toldalékolhatók, bővítményeket vehetnek fel.
– Mondatbeli szerep: önállóan mondatrészi szerepet töltenek be (pl.: alany, állítmány, tárgy stb.)

1. ige (írom, írok stb.)
2. főnév (tulajdonnevek: Gábor, köznevek: könyv)
3. melléknév (kedves, magas)
4. számnév (öt, sok, ötöd, sokad, ötödik stb.)
5. névmások

  • a) csak főnevet helyettesítő (én, tied, maga, egymást)
  • b) főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő (ez, milyen, ami, valaki, minden)

6. határozószó (távol, holnap)
7. Igenevek

  • a) főnévi igenév (befejezni, énekelni)
  • b) melléknévi igenév (éneklő [diák], elénekelt [dal])
  • c) határozói igenév (énekelve, dalolva)

II. Viszonyszók

– Jelentés szerint: csak viszonyjelentéssel bírnak, nincs önálló jelentésük.
– Alaki szempont: általában nem toldalékolhatók, nem bővíthetők.
– Mondatbeli szerep: önállóan nincs mondatrészi szerepük.

1. névelő (egy, az, a)
2. névutó (alatt, után, szerint, múlva, mellé, alá, ellen, iránt)
3. igekötő (ki, be, vissza, oda, át)
4. kötőszó (és, is, vagy, is-is, vagy-vagy)
5. szóértékű módosítószó (nem, se, -e, vajon, bárcsak)

III. Mondatszók

– Jelentés szerint: nincs önálló jelentésük, érzelmet, indulatot, akaratot fejeznek ki.
– Alaki szempont: általában nem toldalékolhatók, nem bővíthetők.
– Mondatbeli szerep: önállóan nincs mondatrészi szerepük, tagolatlan mondatok.

1. indulatszó (oh, jaj, brr, gyí, halló, ejnye)
2. mondatértékű módosítószó (igen, nem, ugyan, bizony

2016. október 24., hétfő

Ismétlő dolgozat szavai (2016. X. 25.)

A dolgozatban a következő szavak szerepelhetnek (szóelemzés):

szarvasvadászatokat
számításokat
szavaknak
összeállítása
gondolatot
mondat
beszédnek
egysége
hóvirágok
asztalosok
tökkelütött
lovaim
sóspereccel
zsebkendőmet
dióra
rádió
hóbelevanc
teázni
puskatus
elindultam

Ismétlő dolgozat anyaga (2016. X. 25.)

A szóelemek

A szó fogalma

A szó beszédünk legkisebb önálló, értelmes része. (A toldalékok nem önállóak, mindig szavakhoz kapcsolódnak.)

Az elem fogalma = alkotórész

A szóelem fogalma
A szavakat alkotóelemeire bonthatjuk, melyek a nyelv legkisebb jelentéssel bíró egységei. Másképpen fogalmazva: a szavakat (szó)elemekből állítjuk össze. (Éppen úgy, mint a Legót.)
A szóelemet tudományosan (latinul) morfémának nevezzük. (Lehet tőmorféma és toldalékmorféma.)

A szóelemek típusai

Szótő:

1. Abszolút szótő (tőszó, tőmorféma)
A szó jelentésmagját, alapjelentését hordozza. Az abszolút szótő tovább nem bontható további szóelemekre. Pl.: vad, szám, víz.

2. Relatív szótő
Minden olyan szótő, amelyet tovább bonthatunk.
Pl.:
szarvasvadászokat

s z a r v | (a) s | v a d | á s z | (o) k | (a) t
a. szótő |képző|a. szt.| képző|  jel   |  rag
előtag             | utótag         | toldalékok

abszolút szótő: szarv, vad
relatív szótő:
szarv|as
vad|ász
vad|ász|ok
szarv|as|vad|ász
szarv|as|vad|ász|ok

vagy:

számításokat

s z á m | í t | á s | (o) k | (a) t
a. szótő| k. | k.   | jel    | rag

relatív szótő:
számít
számítás
számítások

Toldalékok: (képző, jel, rag)

A toldalékok feladata a szótő jelentésének megváltoztatása, módosítása vagy a mondatbeli szerep kijelölése.
Pl.: vad (szótő) + - ász (képző) + -k (jel) + -t (rag) = vad/ász/(o)k/(a)t;
vagy: szám (szótő) + -ít (képző) + -ás (képző) + -k (jel) + -t (rag) = szám/ít/ás/(o)k/(a)t

Képző:
• A toldalékok közül elsőként követ(het)i a szótövet. Nem zárja le a szóalakot. Több képző is állhat egymás mellett.
Pl.: vad + -ász + -at = vad/ász/at; vagy: ér + -tt + -ség + -i = ér/(e)tt/ség/i (3 képző egymás után!)
• Megváltoztatja a szó jelentését.
Pl.: vad + -ász = vad/ász. (Nem mindegy, hogy te lősz, vagy téged lőnek!)
• Gyakran megváltoztatja a szó szófaját is.
Pl.: vadász + -nak = vad/ász/nak (Főnévből igét képeztünk. Pl. Az urak vadásznak az erdőben.)

Jel:
• Módosítja a szó jelentését. (A szófajt nem változtatja meg.)
Pl.: vad + -k = vad/(a)k (Értsd: vadállatok)
• A képző és a rag között áll. Több jel is állhat egymás mellett. Nem zárja le a szóalakot.
Pl.: vizes + -bb + -k = víz/(e)s/(e)bb/(e)k

Rag:
• A szó végén helyezkedik el, nem követheti semmilyen más szóelem, azaz lezárja a szót, amit tovább nem lehet toldalékolni.
• Meghatározza a szó mondatbeli szerepét, összefűzi a szavakat.
• Nem változtatja meg a szó szófaját.
Pl.: vad + -ra = vad/ra; számítógép + -hez = szám/ít/ó/gép/hez

A toldalékok kapcsolódási sorrendje:
SZÓTŐ + képző(k) + jel(ek) + rag
Szóelemek az összetett szavakban (előtag, utótag)
     előtag              utótag           toldalékok
szám + -ít + -ó    +  gép      +   -(e)k + hez
szótő + k   + k     +  szótő    +      j     + r

2016. október 9., vasárnap

A Himnusz elemzésének vázlata

Kölcsey Ferenc: Himnusz

1823 – megírásának éve
1828 – megjelenésének éve (Auróra évkönyv)
1832 – végső változat
1844 – megzenésítésének éve
1918 – hivatalos nemzeti himnusszá válik


Elemzési vázlat

A vers témája: A költő a nemzet múltját méri fel intésül korának magyarjaihoz: áldások és büntetések megrendítő képeit vonultatja fel.

Szerkezete:

1. vsz.:             keret: fohászkodás Istenhez
                        A legfőbb mondanivalót tartalmazza:
                        többet szenvedett már e nép, mint amennyi
                        szenvedésre bűneivel rászolgált.

2-3. vsz.:         a dicső múlt képei, áldások

4-7. vsz.:         a tragikus múlt és a vigasztalan jelen képei, büntetések

8. vsz.:            keret: nyomatékosítja a mondanivalót

Hangvétele:    keserű, de éppen ezzel lázít a „kínzó rabság ellen”

Műfaja:          himnusz, azaz Istenhez szóló fohász dicsőítő ének
                        az óda rokon műfaja (lásd: Vörösmarty Mihály: Szózat)

Verselése:       rímes időmértékes:
                        trocheusok (tá, ti) és spondeusok (tá, tá) váltakozása, keresztrímek: (a, b, a, b),
                        de hangsúlyos versként is felfogható
                        (lásd dunántúli kanásztánc ritmikája és rímszerkezete)                 

Költői
eszközök:      
sajátos szórend pl.: „Bal sors akit régen tép”
                        ellentmondás pl. „…s nem lelé / Honját a hazában.”
                        ellentét:           „Bércre hág és völgybe száll”
                                               „Vár állott, most kőhalom”
                                               „Kedv s öröm röpkedtek,
                                               Halálhörgés, siralom
                                               Zajlik már helyettek.”
                        alliteráció:       „S nyögte Mátyás bús hadát
                                               Bécsnek büszke vára.”

Megzenésítője: Erkel Ferenc, 1844.
A himnusz megzenésítéséről szóló oldal szómagyarázatokkal:
http://erkel.oszk.hu/tan/himnusz

Gárdonyi Géza idézi Erkel visszaemlékezését a Himnusz megzenésítéséről:
Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhitat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz..."