2016. november 23., szerda

Vörösmarty Mihály: Szózat


Megírásának éve: 1836.
Megjelenésének éve: 1837.
Megzenésítésének éve: 1843.



– Politikai helyzet: a maradiak és a bécsi udvar ellentámadása, haladó gondolkodású, reformer politikusok zaklatása, bebörtönzése, általános csüggedés

– Vörösmarty célja: felrázni a nemzetet, buzdítani a csüggedőket, mozgósítani rendületlen hazaszeretetre

– A vers lényege: a nemzethez intézett szózat, felhívás a múlt példái révén, a magyarság választás elé állítása: élet vagy halál

– Legfőbb mondanivalója: Az embernek csak egy hazája van, ezért a hazáért kell megtennie minden tőle telhetőt!

– Szerkezete: 
1-2. vsz.: keret = a legfőbb mondanivalót tartalmazza, helytállásra, hazaszeretetre szólít.
3-9. vsz.: a magyarság múltja és jelene
10-12. vsz.: a jövő képei, választás elé állítja a magyarságot (vagy-vagy).
13-14. vsz.: keret = Nyomatékosítja a legfőbb mondanivalót.

– Műfaja: óda = a himnusz rokon műfaja
(Az óda magasztos, fennkölt témáról szóló emelkedett, ünnepélyes hangvételű költemény. A lírai műnembe tartozik.)

– Verselése: rímes, időmértékes (jambikus, azaz meghatározó versláb a jambus, magyarul szökő: ti-tá)

– Megzenésítése:  1843-ban a Nemzeti Színház pályázata: a nyertes pályaművet Egressy Béni nyújtja be.

– Utóélete:  Második nemzeti énekünkké vált.     

2016. november 16., szerda

Vörösmarty Mihály

Életrajzi vázlat

1. Szül.: Kápolnásnyék, 1800.
2. Iskolái: Székesfehérvár (gimnázium), Pest (gimnázium, jogi egyetem)
3. Apja halála után nevelő a Perczel családnál, Etelka-szerelem (Szép Ilonka)
4. Pestre költözik, eposzokat, verseket, drámákat ír (Zalán futása, Csongor és Tünde). MTA tagja
5. 1836. Kisfaludy Társaság
6. Szerkesztői tevékenysége: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Athenaeum, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (az első magyar helyesírási szabályzat)
7. 1836. Szózat
8. Feleségül veszi Csajághy Laurát.
9. 1848-ban képviselő. Debrecenbe is követi a kormányt. Világos után bujdosik, majd kegyelmet kap.
10. Halála: 1855.

2016. november 7., hétfő

Az időmértékes verselésről

Az időmértékes versek ritmusát a rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása adja.

Akkor beszélünk rövid szótagról, ha egy szótag rövid magánhangzót tartalmaz, vagy a rövid magánhangzó egy mássalhangzóval áll együtt.
Hosszú szótagról akkor beszélünk, ha egy szótag hosszú magánhangzót tartalmaz, vagy egy rövid magánhangzó után két vagy több mássalhangzó áll.
A névelők és néhány kötőszó, valamint a szavak utolsó szótagjai értelmezhetők hosszú és rövid szótagnak is, ha ezt a vers strófaszerkezete megkívánja.
Az időmértékes verselés alapegysége a versláb, melynek mértékegysége a mora. Egy rövid szótag 1 mora, egy hosszú szótag 2 mora értékű. Ennek megfelelően megkülönböztethetünk 2, 3 sőt 4 morás verslábakat.

A leggyakoribb verslábak (ütemek)

Jambus (szökő): egy rövid, egy hosszú szótag U —  (ti-tá)
Trocheus (lejti): egy hosszú, egy rövid szótag — U (tá-ti)
Anapesztus: két rövid, egy hosszú szótag U U — (ti-ti-tá)
Daktilus: egy hosszú, két rövid szótag — U U (tá-ti-ti)
Spondeus: két hosszú szótag — — (tá-tá)

Disztichon 

Egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma.
(Az epigramma néhány disztichonból áll.)

Hexameter

Hat verslábból álló sor. A görög és római verselés fő eleme. A verslábak daktilusok vagy spondeusok, az utolsó előtti mindig daktilus, az utolsó trocheus, vagy spondeus.

Pentameter 

Neve szerint öt, de valójában hat (négy teljes, és két fél) verslábból álló verssor, amelyben a harmadik és hatodik csonka. Önálló sorként ritka, de az ókori görög költészetben gyakori a disztichonok második soraként.

Például:

— —   |   —    —   | —  —   | —UU|—UU  |— U|
Itt nyugszunk. Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: (hexameter)

—   U  U | —  U U| —|| —  U  U | —UU |—|
megcselekedtük, amit megkövetelt a haza. (pentameter)

Az eredeti vers így hangzik:

Hó kszein’, angelein Lakedaimonioisz, hoti téde
keimetha, toisz koinón rémaszi peithomenoi

2016. november 2., szerda

Mindenszentek projekt

Mindenszentek, halottak napja, a vörösvári temető jeles sírjai

Felhasználható anyag a feladatbatyuhoz (projekthez) – forrás megjelölésével:

  • Fogarasy-Fetter Mihály: Pilisvörösvár története és néprajza
Webes változat: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/pilisvorosvar_tortenete/
Ezen belül: Halál és temetés (308-317. oldal)
  • Temetők könyve, Pilisvörösvár
Webes változat: http://temetokkonyve.hu
Ezen belül: