Irodalom 7.

A XIX. század társadalma, irodalma és művészete Magyarországon

(vázlat)

Előzmények:

– felvilágosodás                   
– polgári forradalmak         
– klasszicizmus                    
– nyelvújító mozgalom        

A reformkor (1825-1848.)

Magyarország elmaradott, gazdaságilag fejletlen ország, a Habsburg Birodalom része.
1825-ben megindul a reformmozgalom.
Reform: a haladás érdekében végrehajtott változtatás, javítás, újítás.
Reformmozgalom: az elmaradott társadalmi viszonyokat reformokkal, békés úton próbálták megváltoztatni.
Reformerek: haladók (haladó és hazafias gondolkodású nemesek, polgárok)
Maradiak, konzervatívok: nem akarnak mélyreható változásokat (általában udvarhű nemesek)

A haladók főbb törekvései:
                                       – a magyar nyelv ügye
                                       – közteherviselés
                                       – jobbágyfelszabadítás
                                       – törvény előtti egyenlőség

A reformok csak félig-meddig valósultak meg.

A forradalom és szabadságharc korszaka (1848-1849.)
A reformkor számos törekvését megvalósítja. Megszünteti a feudalizmust, a jobbágyrendszert, bár az ország függetlenségét nem tudja kivívni.

Az aradi vértanúktól a kiegyezésig (1849-1867.)

A magyarokat nem törik meg a megtorlások, ellenszegülnek a bécsi udvarnak. 1867: az osztrákok kiegyeznek a magyarokkal.

A kiegyezéstől a századfordulóig (1867-1900.)
A gazdaság és a kultúra fejlődésnek indul.
                                      

Irodalom, művészet, tudomány

A közművelődés nagyot fejlődik:

                                       – Nemzeti Múzeum és Könyvtár
                                       – Magyar Tudományos Akadémia
                                       – Kisfaludy Társaság
                                       – Pesti Magyar Színház
                                       – Petőfi Társaság
                                       – újságok, folyóiratok

A művészet és a tudomány a haladás ügyét szolgálja.

A század legjelentősebb alkotói:
                                      
                                       – Barabás Miklós festő
                                       – Liszt Ferenc zeneszerző
                                       – Erkel Ferenc zeneszerző
                                       – Kölcsey Ferenc költő, politikus
                                       – Vörösmarty Mihály költő
                                       – Petőfi Sándor költő
                                       – Arany János költő
                                       – Jókai Mór író
                                       – Eötvös József író, politikus
                                       – Katona József drámaíró
                                       – Madách Imre drámaíró

                                      
A kor stílusirányzatai:
                                       – klasszicizmus
                                       – romantika
                                       – népiesség
                                       – realizmus 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése